A magyar kormány a norvég kormánnyal fennálló vitájának gyors és eredményes lezárásában érdekelt, és visszautasítja, hogy Magyarország alapvető demokratikus értékek iránti elkötelezettségét bárki kétségbe vonja. Mindezt az a levél tartalmazza, amelyet a Miniszterelnökség pénteken küldött el az EU, a NATO, valamint az EBESZ tagországai Budapesten akkreditált nagyköveteinek, válaszul Vidal Helgesen megnyilatkozásaira.
A norvég miniszter a Financial Times európai kiadásában csütörtökön megjelent levelében egyebek mellett azt írta, kiábrándította és meglepte, hogy az Európai Unió nem válaszolt a magyarországi politikai fejleményekre. A norvég NRK közszolgálati rádiónak adott interjúban a miniszter emellett azt mondta: „Nagyon nyugtalanít bennünket, amit több éve látun, a demokrácia és az ország törvényeinek aláásását. Most felszólítjuk az EU-t, hogy ne hallgasson tovább a demokratikus értékek kiüresítéséről egy tagállamban. A héten az összes tagországhoz fordultunk, és szankciók megfontolására biztattuk az Európai Uniót. Norvégia már tovább ment, és leállította az Európai Gazdasági Térség anyagi támogatásának kifizetését (Magyarországnak), mert nem akarjuk finanszírozni a Magyarországon látható fejleményeket” — jelentette ki Vidal Helgesen.
A Miniszterelnökség a nagyköveteknek küldött levelében részletesen ismerteti a két kormány között fennálló nézetkülönbségeket a Norvég Civil Támogatási Alapok felfüggesztésének ügyében. A levél szerint két kérdésben van vita: a magyar irányítás alatt álló programterületek 2014 januárjában megváltozott magyar intézményrendszere miatt Norvégia tett az egyezmény végrehajtását felfüggesztéséhez vezető lépéseket, illetve egy ettől alapjaiban eltérő ok miatt a civil szervezetek támogatása kapcsán a magyar kormány nyitott vitát a norvég féllel. A két kérdés a következő:
- Az első kérdésről a levélben az áll, hogy bár alaptalannak tartották az aggodalmakat, tiszteletben tartották a norvég kérést és a magyar programirányító koordinációs szervezet feladatait a fejlesztéspolitikában általánosan is koordinációt ellátó Miniszterelnökség egy háttérintézményéhez telepítették. Kifogásolják ugyanakkor, hogy a norvégok még csak tárgyalásra sem mutattak nyitottságot a kérdésről.
- A másik vitás témát részletesen kifejti a levél, hangsúlyozva, hogy meglátásunk szerint a norvég kormányzat egyoldalúan általánosító, a magyar kormányzat megítélését alaptalanul sértő ürügyet teremtett egy olyan kérdésből 2014-ben, amelyről 2012 óta a norvégok hozzáállása miatt sikertelenül próbáltak egyeztetni.
Kifejtik, hogy a civil támogatási alap magyarországi működtetését egy olyan magánalapítvány vezette konzorcium végzi, amelyet a norvég fél 2012-ben egy pályázat eredményeképp választott ki. A magyar kormányzat már e kijelölés óta folyamatosan jelezte, szakmai és politikai szinten egyaránt, hogy a kiválasztási eljárást és különösen annak eredményét erősen aggályosnak tartja, hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy aggályaikat csak megerősítette, hogy politikailag motivált, az elfogulatlanságnak még a látszatára sem adó támogatási gyakorlatot tapasztaltak, és közben a norvég fél részéről az együttműködési szándék teljes hiányát tapasztalták.